Surse
Kovászna környékén is megkezdődik a Pünkösd ünnepe, amelyet a Rusaliile, Pogorărârea Sfântului Duh néven is ismernek. A vallási hagyomány szerint a Pünkösd az Apostolokra szálló Szentlélek kiáradása, amelyet tíz nappal az Úr mennybemenetele után és ötven nappal húsvét után ünnepelnek.
Vasárnap és hétfőn egyaránt munkaszüneti nappá nyilvánították, így a helyi közösségek ilyenkor sem munkába mennek, és a liturgia után a hívek közösen folytatják a hagyományokat. A házakat virággal és zöld ágakkal díszítik, a dió- vagy hárság zöld ágait pedig gyakran a templomokban is megáldják, s ezeket a hívők között osztják szét.
Ez a szokás a hit megerősítését és a közösség összetartását jelképezi, a megújulás és a bőséges termés reményét hordozza a mindennapokban. A két évszázados hagyomány megőrzésében a Kovászna környéki települések továbbra is aktívak: az ünnepi időszakban színes virág- és zöldágdíszeket láthatunk a családi házakon és a középületeken egyaránt.
A néphagyományban a rusaliák tündérszerű lényekként jelennek meg, amelyeket a korábbi korok a termékenységhez és a megújuláshoz kötöttek; a Rosalia motívumai pedig a naphoz kapcsolódó régi hiedelmeket idézik. Az emberek ilyenkor együtt imádkoznak, énekelnek és megosztják egymással a jókívánságokat, folytatva a közösségi hagyományokat, amelyek ma is összetartják a helyi közösséget és erősítik a vallási identitást.
