Covásnai olvasók számára is kiemelt a 120 éves jubileum, amely visszavezet az intézmény alapításához. A Román Geológiai Intézetet királyi rendelettel hozták létre a modern Román állam kezdeti időszakában, a nemzeti geológiai szolgálat megalapozását és a talaj- és aljzatszintű ismeretek egységes térképeinek megteremtését tűzve ki célul.
Ez a szervezet a földtani tudás országos keretek közti egységesítésének egyik alappillére lett, és hosszú évtizedeken át járult hozzá a talaj- és kőzetkészletek feltárásához, a térképezés fejlesztéséhez. Az intézmény történetében jelentős állomás volt a 2005-ös kormányhatározat (nr. 1399), amely megerősítette a nemzeti geológiai szolgálat feladatait, és kiemelte az intézmény létfontosságú szerepét a hazai földtudományban.
Ezzel párhuzamosan az EU szinten is elismerték a román geológiát, amikor az intézmény tagja lett az EuroGeoSurveys szervezetnek. 2006-ban pedig létrejött a Nemzeti Érdekű Létesítések Osztálya, amely magában foglalja a Geológiai Nemzeti Múzeumot és a Surlari geomágneses obszervatóriumot; ezek a létesítmények nélkülözhetetlenek a hazai földtani kutatások és monitorozás támogatásában. A 1944. augusztus 23-i német bombázások nyomán tájfuntra érintett Bukaresti geológiai intézet épülete is megérintette a háborús események sorát, ám a háborút követően folytatódott a kutatás, bővült a nemzeti térképek és a tudásanyag hagyatéka.
A jubileum tehát nem csupán az idő múlását jelenti, hanem annak felismerését, hogy a modern román geológiai intézet hosszú évszázadokon át meghatározó központi szereplő volt a földtudomány hazai szolgálatában, és a jövőben is a tervezett kutatások és térképezés motorja marad.
