Az amerikai–irani tárgyalások Iszlámábádban meghiúsultak; a Hormuz-szoros feszültsége tovább nő

Iszlámábádban több mint 21 órán át folytatott tárgyalások után az amerikai–irani párbeszéd meghiúsult. A delegationk egyrészt azzal próbáltak közelebb jutni a megállapodáshoz, hogy Irán ne legyen jogosult nukleáris fegyverek fejlesztésére, de Teherán a korábbi álláspontján maradt, és nem fogadta el az amerikai feltételeket.

JD Vance amerikai alelnök szerint a találkozó végeredménye kedvezőtlen volt az Egyesült Államokra nézve, a rossz hír pedig “hogy nem jutottunk dűlőre, és vissza kell mennünk az Egyesült Államokba” – idézte a megbeszélést a delegáció. A megbeszélés végén a washingtoni oldal jelezte, hogy a folyamatot továbbra is meg lehet tartani, hiszen az érintett szakértők dokumentumokat fognak cserélni, és a tárgyalások “különbségek ellenére” folytatódhatnak.

A formally Teherán azt közölte, hogy az eszmecserék technikai elemei továbbra is megosztásra kerülnek, és a folyamat a jövőben is reagálhat a különbségekre. A beszámolók szerint a tárgyalások lezártak, de a stratégiai kérdések – különösen a Hormuz-szoros körüli helyzet – továbbra is forró témának számítanak.

Trump pedig úgy nyilatkozott, hogy a megállapodástól függetlenül Amerika “mindig nyer” pozícióban van, és a döntések során számára nincs szükség konkrét egyezségre, mivel Washington “minden helyzetben előnyben” van. Eközben Iran figyelmeztette a tengeri forgalom résztvevőit: a Hormuz-szorosban a forgalom biztonságát csak civilek számára és bizonyos feltételek mellett engedik, és a haditengerészet szigorú intézkedéseket helyezett kilátásba a katonai hajók ellenőrzése során.

A IRGC közleménye szerint a forgalom kezelése teljes hatáskört élvez, és bármilyen átjutási kísérletet “szigorú válasszal” fogadnak. A fejlemények jelzik, hogy a regionális destabilizáció kockázata tovább nő, és hatással lehet a globális olaj- és energiaárakra, amely a térség biztonságát érintő politikai lépésekre érzékeny.

A vasárnapi események rámutatnak arra, hogy a két vezető fél közti viszony mennyire befolyásolja a Hormuz-szoros stratégiai jelentőségű tengeri útvonalát, és hogyan reagálnak a nemzetközi közösség tagjai a változó stratégiákra.