Surse
Orbán Viktor március végi nyilatkozataiban a háború, a biztonság és az energia kérdéseit összegezte. Kiemelte a hosszú távú erőegyensúly és fegyverzetkorlátozás szükségességét, valamint a hadikiadások mérséklését az egészségügy és gazdaságfejlesztés védelmében.
Felhívta a figyelmet a drónok elterjedésére és arra, hogy egy ukrán–magyar konfliktusban ezek megjelenhetnek Magyarország területén; elleni védelem kiépítése szerinte megvan és fejlesztendő. Orbán ismertette, hogy Magyarország leállította Ukrajnába menő dízelszállításokat, figyelmeztetett a villamosenergia‑export leállításának lehetőségére; a magyar‑szlovák import adja Ukrajna importjának 40%-át.
Bejelentette a 90 milliárd eurós ukrán uniós hitel blokkolását és további egyhangúságot igénylő döntések elutasítását mindaddig, amíg az olajszállítás nem indul újra. Hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentést részben a MOL olajbevételei fedezik; magyar háztartások éves átlagban 250 000 forintot fizetnek rezsire, míg lengyelek 900 000, csehek 1 000 000 forintot.
Orbán azt javasolja, hogy április 12. választása adjon világos felhatalmazást a háborútól való távolmaradás érdekében. Beszélt 2024 nyarán az EU‑elnökség alatt Kijevbe tett békemissziójáról, ahol Zelenszkijnek béketervet ajánlott; szerinte Zelenszkij akkor nem fogadta el.
Figyelmeztetett, hogy Brüsszel ‘haditanácsai’ és a 2027‑re említett ukrán uniós felvétel veszélyes, sőt ‘Istenkísértésnek’ nevezte a célkitűzést. Bírálta a Shellt mint a háborúból profitáló nyugati céget.
Kijelentette, hogy Magyarország csak a nemzeti önbecsülés és családok védelmében cselekszik, és továbbra is határozottan megőrzi energiafüggetlenségét.


